Induljon a játék

leveszi magáról a páncélzatot és egy kimono(mitudom én micsodát viseltek ezek) alsó van rajta meg a cipő vissza rögziti a hátára a legyezőt és derekára a kardot -hát én minden esetre akkor állokbe ha meg kapoma kicsikne a meg felelő ellátást~mondom sóhajtva -jah igen elkéne mennem valami felsőért ~nevetve elindulok -majd találkozunk am a tea házban száltam meg ~integetve elindulok és piacon keresztül akarok menni

Az utcán haladok mikor kisebb földrengést érzek. A távolból sikoltozó embereket hallok. Gyorsan odarohanok és látom hogy nagyjából egy tucat terra cotta katona terrorizálja a lakosokat.
-Mi folyik itt? Alszanak a kapuőrök? Hogy jutottak be a városba?
Előrántom a kardomat és rájuk rontok.

~sétálgat félmesztelen és nem látsenkit csak sikongatást majd falaki oldalba rúgja és beesik az egyik bódéba -mi a fene?!~mérgesen ki ugrik a bodéból előrántja a kardját ami szinte rírtelen meg is gyullad és végig méri az ellent -agyag katonák?!~"értelmes" fejet vág

/Ichinose Yaichino/

*Ahogy az utcán sétál, érzi a földrengést, és tudja, hogy ez nem jelenthet jót. Majd emberek hangjait hallja meg a távolból, nem restelkedik, arra a helyre siet. Látja, hogy egy adag terra cotta katona van a városban.* ~Mint számítható volt, a kapuőrök nem látják el helyesen a feladatukat.~ *Ekkor észreveszi, hogy a teaházban látott férfi épp a katonák ellen harcol. Egy másik férfit is lát, akinek lángol a kardja, nagyot sóhajt, nem hagyhatja, hogy csorba essen a becsületén, vagy, hogy bármi baj történjen. Gyorsaságának köszönhetően hamar a katonák között terem, és egy szinte láthatatlan suhintással három katonát le is győz. Ekkor Asakurának kiált.*
- A jobb oldal a tied, a többit csak bízd rám! *Meg sem várja, hogy válaszol a neki, mondhatni ez egy pórba is egyben, hogy képes e parancsokat követni. Megszorítja kardját, majd koncentrál, a penge vörös izzásba kezd, ekkor beugrik a katonák közé, hogy megküzdjön velük, közben Asakurát figyeli, hogy miként halad.*

/Vincent Valentine/

*Ahogy sétál, az utcán megpillant egy fiút, ahogy látja szapora a légzése, mint aki elfáradt. Felé veszi az irányt, majd megáll mellette, és az oldalán lévő zsákból elő vesz egy lédús körtét.*
- Edd meg, kicsit utána jobb lesz. *Nyújtja a fiú felé a körtét.*

-Rendben! -kiáltom anélkül hogy felé fordulnék.
A kardommal letöröm az egyik katona karját majd a következő csapással összezúzom a fejét. A szemem sarkából figyelem Ichinose-t. Közben észreveszek az egyik távoli tetőn egy csuklyás alakot de rögtön el is tűnik.
-Biztos csak képzelődtem. -jegyzem meg alig hallhatóan.

~látja hogy még vannak civilek és lesujtani készülnek rájuk oda siet és a kardal 2 suhintással elporladnak a katonák -siessenek innen~mormogom oda nekik ahogy látom hogy elfutottak kardom tüzéből kicsit benyelek és a testemet befújom fekete lángal így egész testem lángol és rohanok a katonák közé...

Nagyban hadakozik a terrakottákal mikor egy ember feje lölött elsuhint kardjával és leszedi róla a csuklyát erre azonnal elsápadok hogy majdnem meg ültem egy rtatlant ezért elhúzodom egy kicsit távolabb a tömegben és úgy folytatom a harcomat mikor egy lándzsa átmegy a vállamon -mi a franc?!~török ki magamból dühösen és üvölteni kezdek és az üvöltéssel eggyüt tüzet okádok. Teljesen bekattanok és robbantok eggyet és a körülöttem lévők hamuvá porladnak a robbanástól és egy lökés hullámot nyomok ki magamból 100m-es körzetbe -wááá~tűzet okádok az ég felé és lenyugszom és nézek körbe körbe

Sirena a vállamon nyugszik, míg a többi kicsikém a táskámban szundizik.
-Sirena megjöttünk!-mutatok a város felé, ahol a kapuőrök le vannak ütve. Oda sétálok, és belerúgok az egyik talpába.-Hé, ébresztő.-nem történik semmi.-Mi folyik itt?- nézek be a kapun, majd besétálok. Egy csapat terra cotta katona ostromolja a várost.-Sirena, sárkány sikoly!-ekkor leugrik a vállamról meg növelve a méretét ló nagyságúra. Üvölt egyet, mire a talaj meg remeg. Az összes katona felénk fordul.-Most! Jég förgeteg!-futok fel Sirena hátára, aki közben lefagyasztja a katonákat. Végig futok Sirenan, majd leugrok és a kardomat előrántva török a katonákra. A jéggé fagyott katonákat meg "szabadítottam" a fejüktől. A többi katonával pedig közel harcba kezdtem. Rengetegen voltak, így Sirena besegített. Sikolyai össze törték a katonákat. El tartott egy jó ideig, de győztünk.
-Sirena, változz vissza!-bólintott. Újra kicsi lett, majd visszarepült a vállamra.-Mennyünk, keressünk valami ehetőt.

A falu egy részét végig pusztították a katonák. Nem tetszik, amit látok. ártatlan emberek és gyerekek is megsérültek. Hirtelen meg hallok egy sárkány ordítást, amit földrengés követ.
-Szóval van itt még egy sárkány... Sirena a táskába!-parancsolok rá. ő egy bólintás kíséretében belemászik.-Okos!-dicsérem meg. Tovább sétálok a hang iránya felé. Itt is rengeteg katona maradványait találom. Egy kis gyerek és egyy sérült lány társaságában.
-Üdvözletem! Ha nem zavar a kérdés, mi folyik itt? Vagy ez minden napos?-érdeklődöm a lánytól.

Elhagyom a helyszínt és a város másik részét is megnézem. Az utamba kerül néhány terra cotta katona de villámgyorsan elbánok velük. A közelben meglátok két idegen lányt, az öltözékük alapján harcosoknak tűnnek.
-Üdv hölgyeim. -köszönök tisztelettudóan majd a mögöttük lévő katonákra támadok.

Egy férfi köszön, majd nagy iramban meg támadja a mögöttünk álló katonákat. Nem merem előhívni a sárkányaimat, mert nem tudom, hogy bízhatok-e bennük.
Elő veszem a katanám és csatlakozom a fiúhoz. Egy gyors mozdulattal kettészelek két katonát is.
-Szia!-köszönök vissza a férfinak.

Amint az összes katona elpusztul, elteszem a kardomat.
-Valaki támadást indított Kyoto ellen, hogy ki áll mögötte, nem tudni. Szerintem az egyik daimyo állhat mögötte.

-Mi az a daimyo?-érdeklődöm.-Lehet, hülye kérdés, de mi Dragosban nem hallottunk még róluk!-magyarázkodom.

-A daimyo egy földesúr, egy nemes. Szamurájok és egyéb harcosok állnak a szolgálatukban. Ők fenyegetik az ország békéjét, céljuk a császár megölése. Lényegében ezért toboroz embereket.

-Hát ezért hívott ide...-vakarom meg a fejem.-Ő is fogad minket, mert, ha igen, akkor nem ártana, ha magamra kapnék valamit. Még jó, hogy hoztam kimonót... Ti is császári parancsra érkeztetek?-kérdezem meg tőlük.

-Hogy császári parancsra érkeztem az enyhe túlzás, igazából kihasználom a helyzetet egy személyes ügy miatt.

-Értem. engem ide kérettek, de nem volt túlságosan nagy kedvem jönni, azért jöttem, hogy megszabaduljak a tudálékos bátyámtól!-fintorgok.-Mi a nevetek?-kérdem miközben a táskámban ficánkoló sárkányokra teszem a kezem.-Sirena, Raego nyughass!-mondom hangosan.

Szóval a sárkány a lány kardjában van... Gondolkodom el rajta.
-Erre én is kíváncsi lennék. hogyan is működik ez?-fordulok a fiú felé.