Induljon a játék

-Ohh egy kis izgalom, már azt hittem, hogy unatkozni fogok melletted! Mutasd mit tud a kardod! Utána meg mutatom a sárkánypengét!-mutatom fel a katanamat.

Eichi:

Ahogy suhint, a kardról vörös folyadék csapódik le ami amint földet ér, sisteregni kezd.
-Ha ez a folyadék elér, kellemetlen meglepetésben lesz részed. A bőrön át ható méreg és a sav keveréke halálos elegyet alkot.

-Hát kezdődjék a tánc, ha nem baj Sirena is beszáll!-hívom magam mellé.-A bőre akár a páncél, semmi sem hatol át rajta!-jelentem ki könnyedén.

Iszonyatosan remeg Zanka -fázol?
-nem te ökör néz balra milyen harc lehetőség van és old fel teljes erődet harcolni akarok!!*kiugrik a kardból szinte ő is lángol de nem hat a környezetre és meg fog és elhajít és úgy tűnik mint ha repülnék de zuhanok
-wáááá*közben tűzet okádok hogy be gyulladjak és kivonom Zankát feketén begyulladok és becsapodóka földbe a terra kotta elött
-te nagy köcsög vázát csinálok belőled csak tudjam hogy!*üvöltök teljes hangerővel és remélem jól hallgató majd el alszik zanka lángja és még jobban meg gyulladok és iszonyatos hőt kezdek ki ereszteni de látom semmi hatása a terra kottán majd el oltom azt a képeséget -wááááh nem hiszem el nah jólvan *rám lép a terrakotta és reccsen valami és látom eltört Zanka kardhüvelye és erre valamien okból elsápadok majd tovább lépa terra kotta én csak nézem hogy Zanka nem lángol én még lángolok zanka tüzével és a terrakotta csak tovább megy... és remeg a kezem és csak figyelem a hüvely darabjait mikor elkezd lángolni és valami kapu szerűség nyilik és kimászik egy Démon sárkány szerű formában
-CAINOOR!!*halál félelmem van és végkép nem tudok meg moccani fel kap a földről és letépi rólam a mellvértet és elhajítja -találkoztunk már*valami vigyort csikar az arcára majd fel rak a nyakára és érzem a hőt amit kibocsájt és rá ugrik a terra kotta lábára és átharapja* -te te...te zanka?
-IGEN!!*mondja rém ilyesztő hangon és ahogy kiejti a szavakat úgyis surárzik belőle a gonoszság és a ölés vágya *
-menny vissza a kardba és a nejem alakja jobban tetszett *mondom előszőr ijedt hangon*
SZÍVTAD...Kelle egy új hüvely ahova betudok költözni addig ilyen maradok és meg ölöm valamelyik kis Takeda kislányt*ismét elvigyorodik majd leugrok a hátáról és iszonyatos erővel rohanni kezdek a kovács műhely felé rémülten de mégis bátran hogy kell egy pont jó kard hüvely de sok Katona meg akar gátolni és ölni...
Zanka:
*örjöng közben figyeli a másik kettő sárkányt majd oda ugrik a tűzes mellé és mondhatni segít miközben őt is piszkálja*

Eichi:

Nem szól egy szót se, ráront a sárkányra de ebben a pillanatban egy tőrt dob a lány felé.
-Úgy érzem érdekes lesz ez a harc.

Ezalatt az oni bevadul, tetsubójával félrecsapja a sárkányokat, Zankát pedig megpróbálja agyoncsapni. A csapár erejétől megreped a föld.

Akira:

Látja hogy lefoglalják az onit így hátulról próbál támadni és a lábába szúrja a kardját. Ennek azonban nincs sok hatása, a lény hátrarúgja őt. Egy darabig elterül a földön majd feltápászkodik.

*Vissza indulok inkább a harcmezőre annyira nem fontos a kard majd be állok Akira mellé -jól vagy? *rakom a kezemet a vallára és meg gyullad a kardom.
Zanka
*üvölt majd elfogy a saját ereje és vissza tér a kardba és meg jelenik Cainor kezében a kardhüvely -elfáradtam most alszom...

El hajolok a kés elől. Sirena meg a farkával felbuktatja a férfit.
-Jég sikoly!-Sirena jeges fuvallattal fagyasztja meg a férfit.

Eichi:

~Már megint jég? Eléggé kiábrándító.
A kardja erejével összezúzza a jeget és felpattan a földről.
-Pedig azt hittem könnyű dolgom lesz.

Akira:

-Van valami ötleted hogy győzzük le?

Az oni eközben dühösen felüvölt, hangjától össze lehet borzadni. A tetsubóját sebesen pörgeti majd a palota falát bezúzza.

-Én nem adom magam könnyen!-sziszegem.-És a sárkányaim sem! Sirena "A" fokozat! Energia és méret korlát feloldás!-Sirena bólint. A marmagassága 8m-re változik a hossza pedig 10m-re.-Jobb lesz ha menekülőre fogod, vagy vacsi lesz belőled!-ajánlom fel neki a menekülési lehetőséget. Sirena sikít egyet, amire a föld 5 erősségű rengésbe kezd.

Eichi:
Hátraugrik és néhány mérgezett tűt dob a lány felé. Utána a lány felé suhint kardjával.
~Ha sokáig időzöm még lehet hogy vesztek.

Sirena a farkával elcsapja a tűket. Én pedig kivédem a férfi támadását, majd viszonozom azt.
-Én meg adtam a menekülés lehetőségét! A következő jég sugár halálos lesz!-mondom.-Még elmehetsz!

Eichi:
Gyorsan felugrik egy közeli épület tetejére.
-Ne értsd félre, nem menekülök csupán stratégiai visszavonulás. De megesküszöm hogy még találkozunk és ezt a harcot befejezzük.
Ezután eltűnik.

Végig nézem, ahogy a férfi elmegy.
-Persze! Stratégia... Sirena erőfeloldás visszavonva, korlátozás beiktatva.-Sirena újra kicsi lesz és a vállamra ugrik, Stardo is kicsi lesz és visszabújik a táskámba. Elindulok a másik harctérre...

Azai:
Hallom a hangzavart és a kíváncsiság eluralkodik rajtam.
~Meg kell néznem mi folyik odakint. De mit fog szólni Ichinose? Amiről nem tud az nem fáj.
Kiosonok a házból és a hangzavar felé tartok. Mikor meglátom a hatalmas rémséget, a meglepettségemtől egy ideig földbe gyökerezik a lábam.
-Mi...mi ez? -kérdem miközben idegesen rántom elő a kardomat.

Fel gyújtom magamat és beleszúrom a kardomat és kirántom -Ezer év halottai akik eme penge által buktatok el*ahogy kirántom a kardomat azok csontvázai lángolva kijönnek a földből kiket meg ölt Zanka és rohamozni kezdik a hatalmas izét mint egy kisebb sereg és mint egy láng tenger -20 másodperc kell hogy leverjék azt a fost *égeti a jobb karomat ahogyan tartom a kardot már engem is meg éget akkora erőt bocsájtki

Mikor odaérek, meglátom a nagy terra cotta katonát.
-Te jó ég!-ámulok el. Eszembe jut a két sárkányom.-Raego?! Hiroy?! Hol vagytok? Hozzám!-Hiroy a földből mászik elő. Raego, pedig a nagy katonát ostromolja.-Raego! Hozzám!-ismétlem meg magam, mire odajön.-Jól van. Cai kell segítség?!-kiálltok oda neki.. Sirena! Jég tánc!-kiáltom, mire Sirena jég kristályokkal szabdalja össze a katona testét...

A terra cotta oni testéből apró darabok törnek le de még mindig talpon van. A mozgása néha mintha darabos lenne.

Azai:
A kardommal csapkodom az ellenséget de csak pár karcolást ejtek rajta.
~A francba.

-Na, most fejezzük be! Sirena, erő korlátozás feloldása. Teljes energia bevetése!-Sirena hatalmas sárkánnyá változik át, pont mint az imént.-Jég förgeteg!-hatalmas sikoly hangzik, hóviharral és jégszilánkokkal egybekötve. A katona teste darabokra hullik, csak por marad utána...

Ai harcában csak addig voltam ott a még nem mondta azt, hogy én öljem meg Eichit de aztán valami rossz érzés fogott el. Elnéztem a mögöttem lévő sikátorba és észre vettem Sakuyát. Elindultam utána amikor egy onihoz értem ami éppen rám akart lépni gyorsan elgurultam de a másik lába alá gurultam ekkor viszont feldöftem a lábába és oldal kihúzva pont egy akkora sérülés lett amekkora én voltam. Néztem szét de csak a hátam mögött találtam meg a többieket. Amikor kezdtem felállni Ai az egyik sárkányt hatalmasra változtatta és az elkezdet valami jeget használni, én védekezés képen emeltem fel a kezemet igaz a hideg ellen nem sokat értem volna. Mikor az Oni össze esett nagy por felhő lett ott ahol én voltam (alatta), valami mozgást kezdtem érezni. "Nem tetszik itt valami." A kezemet lassan a kardomra raktam de ekkor a lábamnál egy vágást éreztem ami ismét térdre kényszeríttet majd a hátamba egy szúrást, és még sok vágást az oldalamon. A következőt sikerült kivédenem ami hatalmasat csattant, ahogy a két fegyver egymásnak feszült. Eichit láttam velem szembe a sebeim kezdtek begyógyulni és minden seben egy-egy varázskör jelent meg. A por felhő teljesen elfújta a szél és megláttam Sakuyát egy hintóba. A férfi kihasználva a figyelmetlenségemet hasba szúrt, ettől én egy kissé felszisszentem és hasra vágottam. Leguggolt hozzám miközben az arcomat is szépen elvágta a kardjával és halkan megszólalt, a hangjától kivert a víz.
Eichi:-Legszívesebben itt négyelnélek fel de sajna szükségünk van rád. Szépen át állj hozzánk és akkor elmondunk mindent Getsugáról amit tudunk és az biztos hogy többet tudunk mint itt bárki más.
A utolsó mondatott nagyon artikuláltan mondta miközben és ziháltam és próbáltam felállni, hogy vissza vágjak. De a testem nem engedelmeskedett, Eichi felállt majd a többiekre nézet.
Eichi:-Jah és még valami..*Drámai szünet*..ha úgy gondolod átállsz hozzánk akkor ma éjjel találkozunk a városi falnál ahol az Oni betört.
Ennyit hallottam majd elsötétült minden.

Egy szobában tértem magamhoz tele kötésekkel amitől elég nehezen tudtam mozdulni. Leszállt az este és már fent ragyogót a hold egyenesen oda ahol feküdtem, a kardom az éjjeli szekrényen egy lábas mellett amiben kendő volt. "Akkor lázam is volt, szuper." Felkellek és a törőt pengémet elővéve levágtam magamról a fáslit, az összeset. Minden sebem elmúlt még az is ami végzetesnek tűnt. A kezemet a homlokomhoz raktam és elkezdtem hangosan gondolkodni.
-Úgy is keresnek már a palotába a halott emberek miatt. Ha oda vissza megyek a becsületembe esik kár, ha viszont itt maradok patkány ként élhetek. Mit csináljak?
Felkeltem és a kardomat a hátamra rakva kiugrottam az ablakon, egyenesen a város falhoz. Ott ült már Sakuya gy hatalmas kő tömbön Eichi meg idegesen vagdosót egy katonát. Határozottan oda álltam és komoran megszólaltam.
-Átállok hozzátok egy kérésem viszont van. Mondjatok el mindent amit tudtok Getsugáról és az átokról.
Sakuya elnevette magát és egy tekercset dobot oda hozzám, azt elraktam majd néztem rájuk. Sakuya beszállt a hintóba és oda hívta Eichit a még én ültem az egyik tömbön. Amikor vissza jött Eichi elmondta a felállást majd elküldött, én meg az éjszaka közepén mászkáltam kocsmából-kocsmába inni.

Azai:

Lassan sikerül legyőzni az onit, hála a kisebb hadseregnek.
~Végre egy kis nyugalom.
Az ellenség maradványaihoz lépek és közelebbről is megnézem.
~Ez minden bizonnyal Sakuya teremtménye volt. Vajon mi a következő lépésük?

Meglátom Azai-kunt az Oni maradványainál.
-Azai!-szólítom meg.-Mi a véleményed erről?-mutatok a katonára.-Lehet, hogy meg kellene erősíteni a város falait!

*vissza szívoma sereget a kardomba és a ruha a sárkány páncél alól szinte elég meg marad a alsó textil és a mell páncél lóg le rólam és a jobb kezem csúnyán meg égett elrakom a kardomat és elkezdem magamat be csavargatni kötszerrel közben eléggé erősen vérzek több sebből.

-Nem ártana de lehet nem sok értelme lenne. Ennél jobban fognak próbálkozni látván hogy legyőztük ezt a rémséget.
Egy darabig gondolkodok majd megszólalok.
-Sima kőfal nem állítja meg őket de egy mágikus erőtér hatásosabb lenne.

.Igen ebben igazad van!-fontolgatom az ötletét.-De ki emelné fel azt a falat? És mi lenne rá a garancia, hogy nem törik át azt is?-teszem fel a kérdéseket.-Bár a falat talán feltudnánk húzni, ha mindenki adna egy keveset az erejéből...