Haruno Mi - Játék

-meg ette valaki más hogy kikapta a kezedből?*elönt a düh és be sárgul a szemem és azonnal rá is gyújtanék de eltünt a cigim -mutasd meg azt a barmot meg ölöm*fel állok és a kezeimen rajta is teremtődnek a gyűrűim-nah jó kis áram ütést fognak szenvedni hogy ki kezdtek a Glomran családdal...

Nézünk Jakuval a fiúra kérdően, majd elkezdek vörösödni és ezt a szellemem is észre vette. Aztán viszont kitört belőlem a düh, amit nem akartam de nem tehettem mást.
-Nem kell bosszút állni, már elintéztem őket. Egyedül is képes vagyok magamat megvédeni, mindig is megtudtam. Meg mi ez a hirtelen jött bosszú? Alig ismersz.....
Az utolsó mondatra a kezemet a padnak vertem és idegesen felálltam, Amanojaku ijedten nézet rám majd komoran Arokra. Utána meg felvettem a táskámat és az ajkamba harapva elszaladtam onnan, Jaku ott maradt még mondani valamit.
-Sajnálom és biztos ő is fogja ezt a mondatott. Na szia, jó volt veled találkozni.
Integetve eltűnt én meg már csak egy kútnál álltam meg jó messze a fiútól majd leülve vizsgáltam magam a vízbe.

*felnyujtom a kezemet és belém csap egy villám majd rá csapok a padra és fel robban mint ha egy tényleges villám csapta volna meg majd bemegyek a suliba sétálok véletlen Ayane-hoz és látom nyitva van egy kicsit az ajtaja nyitom az ajtót és meg látom ahogy felkapja a gyereket és kicsit elvigyorodom
-Ayane ha én se bánthatom az embereket akkor te se...*vigyorgok majd találok magamnak egy széket

Ayane:

Nem engedi el a fiút és hamis mosollyal fordul Arok-hoz.
-Csupán nevelem ezt a fiút. Nem kell kioktatnod.

-nem oktattalak ki csak meg jegyeztem...Oh az apját ismerem elhívott kendozni és ezért is vagyok itt...* fel állok majd oda állok mögéd és ki nézek az ablakon közben* -meg másért...*mosolygok

Ayane:

Egy laza hátrasarkalással a legérzékenyebb pontján találja el Arok-ot.
-Ne incselkedj. Tudod hogy nálam ez nem jön be.
Ezután Shirohoz fordul vigyorogva.
-Te pedig verd ki a fejedből azt hogy kiiratkozol. Válassz: elmész egy személyiségfejlesztő tréningre vagy én verem ki belőled ezt a viselkedésmódot.

Shiro:
Még mindig meg vagyok lepődve az igazgató reakciójától, köpni nyelni nem tudok, ehelyett csak helyeslően bólogatok.
-Rendben. -válaszolok némi szünet után.

-auh..* elvörösödik a fejem hajamba túrok megfejelem az ablakot és próbálom lebírkozni a fájdalmat majd meg köszörülöm a torkomat -bocsi Ayane...

Ayane:

Elengedi Shiro-t és Arokhoz fordul.
-Csak nem rúgtam túl erősen? Nem akarod felkeresni Souh-t hogy jegeld egy kicsit? -kérdi de a végén elneveti magát. -Épségben vannak még?

Shiro:

Akaratlanul elnevetem magam de csak pár másodpercre.

Ayane:

Döbbenten fordul a fiú felé.
-Te...nevettél? Megint részeg vagyok? Pedig csak egy üveg szakát ittam ma. Na de erre inni kell!
Elővesz egy üveg szakét és mindenkinek ad egy poharat.
-Kanpai! -kiált vidáman miután öntött a két fiúnak.

/A pihent agyam szüleményei elolvasása után reklamációt nem fogadok el. XD/

-nem adatsz egy kis korunak inni Ayane*Elveszem Shirotol a szakét és meg iszom majd kicsit erotikusan bele öntöm az enyém Ayane szájába miközben meg ölelem és intek hogy menjen közben kacsintok

Shou a karjaiba vesz, úgy visz végig a folyosókon a kollégiumi szobámig. A szobám előtt letesz.
-Erre nem volt semmi szükség!-mondom neki.Tudok járni, csak kicsit megszédültem.-szabadkoztam.
-Úgy, mint mikor először találkoztunk.-húzta félmosolyra a száját.
-Te sosem szoktál mosolyogni.-simítok végig az arcán.
-Minek mosolyogjak minden emberre? Az olyan fárasztó!-forgatja a szemét.
-Na, persze!-mosolyodom el én is.-Szeretlek.-súgom a fülébe, majd megcsókolom meg.-Menned kellene az igazgatóhoz!-intek kifelé a fejemmel.
-Rendben, akkor megyek!-csókol vissza, majd kilép az ajtón.


Shou:
Az igazgatói iroda előtt álltam meg. Bekopogok.
-Igazgatónő?!-nyitok be.

Shiro:

Kényelmetlenül érzem magam ezért jobbnak látom ha megyek. Az ajtó felé indulok ami pont akkor nyílik ki.

Ayane:

-Mi ez a nagygyűlés? -bosszankodik.
Közben szúrós szemekkel néz Arokra.
-Ha már incselkedsz, legalább ne mások előtt tedd. nekem is van méltóságom. -súgja a fiúnak.

Shiro:

Kicsit megszédülök, ezért kibotorkálok az irodából.

Shou:

-Fujimura igazgató! A biztonsági rendszert meg kellene erősíteni!-kezdem meg a mondandóm.-Egy volt diák Junnei Yagami-kun megint bejutott az iskolába és terrorizálta a diákjainkat! Tennie kell valamit a biztonságuk érdekében!-magyarázom.


Aria:
Befekszem az ágyba és lepihenek.

-bocsájds meg nekem Ayane legközelebb nem csinálok ijet mások elött *egy csókot ad Ayanenak majd szép lassan elhajol és rá mosolygok- egy szótse pssst*rá rakom az ujjam a szájára majd lelépek közben dobok egy csókot és betévedek Kendo órára

Ayane:

Egy darabig még morog Arok csókja miatt.
-Igazad van! -fordul Shou-hoz. -De mégis mit tegyek? Nem küldhetem el a diákokat de nem hagyhatom hogy bajuk essen.
Sétálgat egy darabig majd felkiált.
-Megvan! Néhány diákból kiképzünk egy titkos prefektus csoportot. Kérlek nézd át a diákok orvosi kartonjait és válassz ki pár embert akiket felmérünk. Ezt persze tartsd titokban, ne keltsünk pánikot.

-Igenis asszonyom!-hajolok meg, majd fordulok ki az ajtón. Az orvosi szobáig azon gondolkodtam, hogy kik lehetnének az őrség tagjai. Rhea volt az első, aki biztosan benne lenne. Aria-t viszont ki kell hagyni belőle. A többieket pedig az akták szerint ki az akit be lehetne venni az őrségbe...

Aria:
Az ágyból kikelve, megkordul a gyomrom. Az ebédlő felé veszem az irányt. Épp ebéd idő van, így az ebédlő zsúfolt. Beállok a sorba és várom, hogy én következzem.
-Csókolom!-köszönök a konyhás néninek.
-Szervusz kedveském! Jó, hogy jössz!-mosolyog rám.-Elfogyott a gyümölcsünk, kitudnál miket segíteni?-kacsint rám.
-Persze! Tessék adni a kosarat.-kinyújtja a kosarat én pedig rengeteg gyümölcsöt teremtek bele.
-Köszönöm kedveském! Ezért azt kérhetsz, amit és amennyit csak akarsz! Ajándék!-teszi hozzá.
-Ez jól hangzik, akkor egy nagy adag makarónit és egy adag salátát kérnék! Azt hiszem, 0,5l eper juice-t kérek hozzá. Köszönöm!-veszemel az ételt és keresek egy üres asztalt.

-Jó napot Gin tanár úr őn most kendót fog tanítani? vagy máris csapjunk a lecsóba?*ki mászik a öltőzőből talpig páncélba és egy kardal máris neki esika tanárnak és kivédi csattognaka kardoka páncélokona kardok a páncéok a kardokon a bambusz darabkák csak szállnak minden fele üvöltés a Dojoból nagyon sokan nézik ahogy küzdünk csak annyit látni hogy kézt árny iszonyat erővel csapkodja egymást majd eltörik az eggyik bambuszkard és mindketten egymással háttal álunk egymásnak és a kardom elvan tőrve homályosan is látok mert a fejem is elkezdett vérezni
-Szeretem magát tanár úr...*leveszem a maszkot tiszta vér a fejem meg hajolok elötte és elájulok -újra meg küzdünk...*leérkezeka földre és szét bomlika akard cafatokra
Gin
*mosolyogva nézek a fiúra -jó küzdelem volt *én is leveszem a maszkomat* -Diákok flytassátok tovább az edzésthess hess!*parancsolok rá mindenkire és meg fogom Arokot és elvonszolom az orvosíba és lerakom egy ágyra és írok egy papirt és rá rakom Arokra
"Üdvözletem Shou kolléga itt hagyom Arok diákomat kissé elragattatam magamat"
Vissza megyek a Dojomba és tanítom tovább a többieket miközben elsöprögetem Arok kardjának darabjait

Shiro:

Lehangoltan haladok a folyosón mikor a fejem szörnyen hasogatni kezd. Gyorsan kiérek az udvarra ahol térdre ereszkedek és a fejemet fogom. Fájdalmamban felüvöltök majd az égből egy hatalmas kard zuhan le és előttem belefúródik a földbe.
~Miért jelent meg? Még mindig nem tudom kontrollálni.
Kezembe veszem a nálam sokkal nagyobb kardot és próbálom visszaküldeni.

Óra után lemegyek az ebédlőbe. Megveszem a kaját, és lezuttyanok Aria asztalához.
- Szia! - mosolyodom el. - Neked nem ágyban kellene lenned?

-Szia!-néztem Rheara.-Már kipihentem magamat!-mosolygok rá.-Képzeld!-hajolok közelebb.-Megint ingyen kaptam a kaját!

*fel kell morogva és átöltözik az iskolai eggyen ruhába és még kicsit szédeleg mert olyat kapott a fejére kicsit meg inbojog és rá esik valami tartóra és a karjába áll valami -a 'csába
-nem szabad még mozognod agyrázkódásod van*meg fogja és vinné vissza az ágyra de nagy nehezen húrcolja
-Haggyon békén jól vagyok *fel áll és meg rázza magát és keresi a kabátját
Makoda(Makodo)
-feküdjön vissza és ne ellenkezzen*nyakon szúrja egy tűvel belenyom egy medvéknek szánt nyugatót és még úgyis megy 5 métert elér körül belül a folyosóig közben a nyakában lóg Aroknak mikor végül kidől majd behurcólja vissza a rendelőbe és fel dobja az ágyra és egy cimkét hagy a lábán "Ne piszkálják rettentően makacs!!"
Fel hívja a igazgatónőt
-Jónapot igazgató nő Arok Glomran nevű diák agyrázkódást szenvedett értesítem a családot hogy jöjjön valaki érte és ha gondolja lejöhet meg nézni hogy a diákja hogy van. Jah és még valami igazgatónő egy medvének szánt altatótól is még alig akart most elaludni. Visz. Hall.*lerakja

Ayane:

Leteszi a telefont és elhagyja az irodáját és a gyengélkedő felé veszi az irányt.
~Ezzel a sráccal csak a baj van. Hosszú évnek nézek elébe.
Benyit a szobába.
-Üdv, Madoka. Mennyire súlyos az állapota?
-Semmi komoly, idővel fel fog épülni.
-Huh, már csak az hiányzott volna hogy a szülei bepereljenek.
A következő pillanatban egy hatalmas kard szakítja be a falat és majdnem felnyársalja Ayanét.

Shiro:

Próbálom eltüntetni a kardomat de nem sikerül. idegesen rángatom ide oda mígnem a penge vörösen kezd izzani és kirepül a kezemből, egyenesen a fal felé száguld majd hangos robajjal töri be azt.
-Elnézést. -hajolok be a repedésen és halálra rémülök mikor meglátom hogy majdnem megöltem az igazgatót.

Ayane:

Elönti a düh amint meglátja Shiro-t.
-Teeee... Azt ne mondd hogy tiéd ez a kard.
S: -Az enyém. -szólok némi szünet után.
-Én most kicsinállak!
M: -Szerintem menekülj.
Megfogadom a tanácsot és rohanni kezdek. Sajnos arra nem számítok hogy az igazgató üldözni kezd. Az étkező felé rohanok de csak éppen hogy beérek, az igazgató rám veti magát és szó szerint feltörli velem a padlót.

Ayane:

Megnöveszti a karmait és készül elvágni a fiú torkát de ekkor észreveszi hogy mindenki őket nézi. Kínos mosollyal feláll és próbálja megmagyarázni a helyzetet.

Megdöbbenve pillantottam a robaj felé, mellyel az igazgatónő és egy alsós srác érkezett az ebédlőbe.
- Ő miért terrorizálhatja a diákokat? - kérdeztem félhangosan. Ha másoknak nem lehet, akkor neki sem lehetne...
Ugrásra készen figyeltem őket. Csak nem hagyhatom, hogy megölje a szerencsétlent...

-Igazgatónő! Azonnal száljon le arról a fiúról!-kelek ko magamból!-Hogyan tanusithat ilyen viselkedést? Demokráciára tanítanak minket és maga rögtön megölné et a fiút?! Száljon le róla és me viselkedjen ilyen gyeelesen!-szodom meg.

Shou:
-Asszonyom kérem hagyja azt a diákot! Kivégzik, ha megöli! Ezt maga is tudja!-megyek bepjebb az ebédlőbe.

Ayane:

-De ő kezdte! -fakad ki miközben hadonászik. -Majdnem megölt!
S: -Véletlen volt.
-Ez nem maradhat annyiban. Ezt még megbeszélem apáddal.
Ayane lassan lenyugszik és dohogva távozni készül.

Shiro:

Megkönnyebbülten sóhajtok majd rémülten veszem észre hogy mindenki engem bámul.
~Remek. Pont ilyen figyelemre nem vártam.

*fel kellek nem venvén észre hogy boxerben vagyok mert kivagyok vizsgálva és boxerben ahogy vagyok elmegyek az ebédlőbe egy kilincsen fent akad és leszakad rólam és bele futok Ayane-ba aki épp ki jönni készül és meg fogom egy pillanatra -mi fene folyik itt (úgy állunk hogy Ayane pont eltakar középen szóval ő a acenzúra)