Induljon a játék

Azai:

Kissé bátortalanul de belépek.
-És hogy kell majd szólítanom téged?

Sakuya:

Hátrafordul és kiszúrja Natsu-t.
-Ki vagy te és miért követtél? -kérdi kicsit ingerülten de nem igazán mérgesen.

Sakuya:

-A nevem Sakuya. És kit keresel? Lehet tudok segíteni.
Ezalatt lassan hátul a derekához nyúl ahol néhány dobótű helyezkedik el.
~Gyanús ez a lány.

Sakuya:
-Damiyo? Csak nem daimyo-ra gondolsz? Igazából én is őt keresem. Mi lenne ha megosztanánk egymással az információinkat?

Sakuya:

Elneveti magát.
-Tetszik a hozzáállásod. Annyit tudok hogy a terra cotta katonák az ő parancsát teljesítve támadták meg a várost.

Sakuya:

-Ki tudja? Erről csak akkor lehet megbizonyosodni ha szemtől szembe kerülsz vele. Azonban én még nem tudtam ezt elérni, túlságosan ravasz nőszemély.

Sakuya:

-Viszlát.
~Még találkozunk.
Magában nevet de a legyezőjével eltakarja az arcát.
~Jobb ha egy időre visszavonulok. Az embereimmel elég információt gyűjtöttünk.
Feltűnésmentesen elhagyja a várost egy hintóval.

/Ichinose Yaichino/

- A nevem Ichinose és így kell hívnod, ha a császár elé kerülünk, akkor Ichinose-úr, csak a tisztelet miatt. *Mondja a fiúnak, majd elmegy, és tölt magának egy kis teát, és vissza menve le ül Aiza-val szemben.* Milyen személyes dolgot akarsz elintézni? Ezt tudnom kell, ha magam mellé fogadlak téged. *Hangrik az erőteljes hang*


/Vincent Valentine/

*Figyeli az elszaladó alakokat, majd a mellette levőre emeli a szemét.*
- Az én nevem Vincent Valentine. *Mutatkozik be a másiknak.* Téged hogy hívnak? *Érdeklődik, bár látja, hogy a fiúnak elég sietős dolga akadhatott.* ~Eddig csak fura emberekkel találkoztam, mikor találok valakit aki nem fura annak pedig dolga akad... Ez az én szerencsém.~ *Elmélkedik magában*

Azai:

Mély levegőt veszek majd megszólalok.
-Rendben.
Előveszem a kardomat és Ichinose felé tartom.
-Ahogy Akira herceg említette, ez egy daimyo katana ami az apámé volt. Ebből értelemszerűen következik hogy egy daimyo fia vagyok. De apám nem volt gonosz! Egy másik daimyo végzett vele mikor még gyerek voltam. Utolsó erejével nekem adta ezt a kardot és puszta kézzel tartotta fel az ellenséget míg én elmenekültem.
Elteszem a kardot.
-A célom nem más mint hogy megbosszuljam apám halálát és újjáélesszem az Asakura klánt.

-Nagyon örülök neki, hogy ilyen remek harcost tudhatok a csapatomban!-szorítom meg a kezét.-Majd értesítelek. El küldöm Raego-t vagy Hiroyt!-súgom a fülébe.-Addig is viszlát!

-viszlát és rendben.
Elhagyom helyszínt meg látogatom a kovács ismerősömet és elmesélem neki mi a helyzet hogy van és hogy vigyáznia kéne agyerekekre meg minden. Körülbelül sok sok beszélgetés után rábeszéle, és majd elagyom a műhelyt be megyek a fogadóba ott össze rendezem őket egyiket a nyakamba veszem a másikat kézen fogva elhagyjuk a fogadót és a műhelybe át adom őket a barátomnak. Szinte könnyezve válnak el tőllem. El hagyom a műhelyt és egy kis tüzet a kezembe fújok és azt dobálgatom unalom űzés képpen,

Akira:

Látja a felfordulást a kastélyban.
-Történt valami? -csípi el az egyik őrt.
-Elloptak egy becses tárgyat a kincstárból.
-Hogy mi?! Mit vittek el?
-Az első írásos törvény tekercsét amely az atyja hatalmát erősíti.
-Besegítek a keresésben. Amint megtudtok valamit, velem tudassátok! -adja ki a parancsot majd elviharzik.

Valahogyan btéved a kastélyba halja a riadót és mindenki rohangál mint a bérgezett egér én leülök vhova és kicsit kuncogva nézem a kétségbe esett arcokat
-Biztos vmi gyakorlat vagy valami bulivan a győzteseknek...*hümmög*
Zanka
fel hevül és mozgólódik eggyetértés képpen

/Ichinose Yaichino/

- Megértem a szándékodat, és amilyen szinten tudlak, támogatlak. *Ekkor nyüzsgés üti meg a fülét, felugrik a földről, oldalára köti a kardot, és kimegy a házból. Mivel még Aiza nem tanítványa hivatalosan, így jelenleg neki biztonságosabb a házban, még a végén azt hinnék, hogy ő a tolvaj. Amint kilép, az egyik katona rögtön megáll, és jelentést tesz neki, hogy mi történt.*
- Mi történt?! *Kérdezi az őrt.*
- Minden tiszteletem uram. *Hajol meg.* Az első írásos törvénytekercset valaki ellopta.
- Mi? *Döbben meg.* Ez hogy történhetett?
- Épp őrségváltás volt és… hát…
- Mi hát? *Csattan fel*
- Nem volt olyan erős az őrség mivel mindenki inkább a viadalokat nézte.
- Jellemző! *Mondja megvetve, majd gyorsan elsiet. A tekercset minél hamarabb meg kell találni, és visszajuttatni a császári palotába.*


/Vincent Valentine/

*Nagy felzúdulás lesz a városban, és nem tudja, hogy mit kellene tennie. Igazság szerint azt sem tudja, mi történt. Mikor valakit meg akar kérdezni, elvonul, mintha valami rosszat tett volna. Majd katonákat lát meg az utcán. Felé veszik az irányt. Nem tudja, hogy vajon mit akarnak tőle, hiszen semmit nem tett. Mikor a katonák mellé érnek közre fogják, és elkapják a kezét.*
- Mit jelentsen ez? *Csattan fel.*
- Minden gyanús elemet a császári palotába kell vinni. *Mondja az egész, mielőtt Vincent bármit is szólhatna, leüti valaki hátulról. Mikor legközelebb felébred, már egy tömlöcben találja magát. Ekkor el kezd gondolkodni, hogy vajon mi történhetett, és vajon ki miatt kerűlt ilyen helyzetbe.*

Éppen fordultam volna be az egyik sarkon a palotába amikor katonák jönnek felém. Nem csinálok semmit csak megyek tovább aztán az egyik elkapja a karomat. "Mi az isten van itt? Már bocsánat Uram." És vágok egy kínos grimaszt, de rögtön meg is komolyodok.
-Öhm....Fel kéne találni azt a könyvet mit ne tegyél ha távol vagy a hazádtól! De....lehet tudni mit tettem amiért ilyen bánásmódba részesülök?
Nincs válasz csak húznak a földön a még én nézelődök, nem nagyon harcolnák a "vendéglátók" ellen. Még sem adom föl és a célom elérése érdekébe akár csúnya eszközöket is bevettek. Elkezdtem rángatni a karomat, mikor elengedték. Gyorsan felálltam és elkezdtem a kijárat felé futni, de nem jutottam sokra.Támadó állásba álltam, megláttam nem csak engem okolnak valami miatt, hátra nyúltam egy kis tör ért. "Nem kockáztathatom meg hogy Getsuga lebukjon." Az előttem lévő katonák elkezdtek nekem támadni, én egyet fejbe vágtam a másiknak a vállába döftem a kést vigyázva ne legyen komolyabb baja, aztán amikor ugrani akartam az egyik egy láncos sarlóval elkapta a lábamat és lerángatott. Előakarta rántani a kardomat de az rálépet a kezemre és kivette a sárkány kardot én ellenkeztem de túl sokan voltak.
-Hey, adjátok vissza Getsugát. Nem lesz jó vége ha máshoz kerül......
Ekkor elhallgatok a szemem szinte szikrákat dob ahogy rájuk nézek, fogaimat csikorgatva tűröm ahogy megkötöznek és elvisznek a cellákhoz ahonnan jöttem.Bevágnak az egyik tömlöcbe megvárom a még elmennek. Egy kis késsel elvágom a köteleket de a láncok ellen nem tudok sok mindent tenni.
-Fenébe, nem hiszem el. A kardomat akarom! Hall valaki? hahó. Áhh...lehetetlen, még senki nem vette el tőlem a kardomat erre ilyen senkiknek sikerül.
Dühöngök magamba miközben próbálok kiszabadulni így a törőmmel kezdek el kutakodni a zárba de az eltörik. Eldobom a szemközti cellába ahol egy másik embert majd nem eltaláltam. Leülök török ülésbe miközben agyalok mihez kezdjek, majd fülembe jut egy "szomszédtól" hogy valami tekercset elloptak és ezért minden nem "szokványos" dolgot bezárnak. "Szuper! Csak ez hiányzott." És vágtam bele a fejemet a rácsba miközben néztem a földet és halkan beszéltem.
-Vigyen már ki valaki és adják vissza a kardomat. Mert ha az rossz kézbe kerül vége mindenek. Hapci! Nem kellett volna ma kint aludnom.
Sóhajtottam egyet miközben még ültem a földön és a fejemet neki támasztottam a rácsnak.
(Aki akar velem egyet játszani vegyen észre ha nem megoldom )

Ülök a folyosón sehol semmi lélek elő kapok egy szép vörös almát és sétálgatok majd látok egy lányt ahogy legyűrik a földre meg kötözik és elviszik "biztos a cellába viszik de nagyon akarhatja a kardját" gondolkodom majd követni kezdema kardot cipelő csávót majd bedobja a kardot a raktárba amitől a kard mérges lessz "hmm lehet olyan az a kard mint Zanka?" morfondírozom majd elindulok az őrök felé -Szép napot azt a kardot szeretném amit most dobtak be alantas módon*vigyorgom de már 3-4 ember megint meg jelenik és azt hajtogatják hoghy lecsuknak -tudják mikor csuknak le *elkomolyodik az arcom és tűzet kezdek okádni az ajtóra ahol a kard van és át olvasztom az ajtót kb 2 perc alatt és magamat is lángbaborítom és besétálok a kardért a vállamra rakom és elindulok lángolva ki a raktárból ahol egy marha rám ugrik és meg is gyullad -idióták mit akartok ellenem tenni értitek ellenem?!*arrogánsan és lebecsmérlően mondom -de csak ez a kard kell és ne kövessetek *ideges hangnemet használok és elrohanok a cellákig a vállamon a csajnak a kardjával majd keresem a csajt akit bedobtak -hahó az a lány akit most zártak be és a kardját akarja*mondom hangosan és keresem azt a lányt és hallom egy kicsit távólból az örséget hogy "egy lángoló sárkány harcos" ellopott egy elkobzott kardot és nagyon veszélyes
(én játszom veled^^)

Idegesen nevetek magamba mint valami örült de nem nagyon lehet hallani amikor meghallom egy fickó hangját ismerős mint ha hallottam volna. Azt hiszem engem keres.
-Ki keres? És adjátok vissza Getsugát!
Ordibálom és gyorsan felállok és rángatom a rácsot. A csuklóimra nézek és egy kicsit zavar az ahogy a lánc csörög.
-Hey, itt vagyok hahó! Add vissza a kardomat bajod lesz ha sokáig marad nálad.
Nyújtom ki mind a két kezemet és lóbálom le és fel. "Léci vegyél észre. Léci." Miközben becsukom a szememet és egy röpke "segíts Uramat" elhadarok.
(De jóóóó Hopszika,hiba XD(Kezemet=szememet*) )