A vágy börtönében-Játék

-Biztos csodás hangod van. Szóval azt mondod itt van gitár?
Kimegyek a folyosóra és tényleg találok egy gitárt. Leakasztom a gitárt és visszamegyek a konyhába. behangolom egy kicsit majd elkezdek játszani rajta egy szomorkás de mégis megnyugtató dallamot.

*Én is elmosolyodok.*
- Hogy őszinte legyek, nekem nagyon tetszik ez a helyzet. És meg kell mondanom, hogy nagyon szép vagy. *Bókolok a lánynak.*

- Köszönöm - pirulok el halványan. - Valóban nem lehet rossz, bár fogalmam sincs, eddig csak megzavarnom sikerült másokat, mikor a folyosókon bolyongtam.

*Felállok, és a törölköző féloldalasan lecsúszik, de még tart, és nem enged belátást nyerni mások szemének. A lányhoz lépek.*
- Engem nem zavartál össze, csak feltüzeltél azzal, amilyen szép vagy! *Mondom, majd megcsókolom a lányt.*

Mikor játszani kezd rögtön elindulnak bennem az ütemek és rímek...
-Ez csodás!-súgom a fülébe. Majd énekelni kezdek:
Mit tettem? Bárcsak elfuthatnék
Erről a süllyedő hajóról
Csak segíteni próbálok, mégis mindenkit megbántok
Most úgy érzem, a világ terhe az én vállamat nyomja

Mi a teendő, ha a jó tetted, nem elég jó?
Ha minden, amihez hozzáérsz, összeomlik?
Mert a bennem lévő jó szándék mindent tönkretesz
Valahogy helyre akarom hozni
De hányszor kell még megtörténnie
Hányszor kell még megtörténnie
Míg végre jól csinálom
Míg végre jól csinálom?

~ Öööö... oké, totál nem értek semmit. ~ gondolom zavartan.
Annyira jól csókol... visszacsókolok, és közelebb húzódok hozzá.

*Mikor tapasztalom, hogy a lánynak is szimpatikus a helyzet megkérdezem tőle.*
- Benne lennél, egy közös élvezetes játékban? Szép hölgy. *Felveszi a kezét és megcsókolja.*

Miközben játszom, hallgatom Ariana gyönyörű hangját. Tartok egy kis szünetet.
-Percről percre jobban szeretlek, tele vagy meglepetésekkel. -szólok mosolyogva.

Egy apró fogvillantós mosolyt dobok felé... Áthajolok az asztalon és egy könnyed csókot lehelek az ajkára.
-Nekem is tetszik a sok oldalúságod!

-Hihetetlen hogy ilyen őrült körülmények kellettek ahhoz hogy találkozzunk. Akarod hogy játsszak még egy dalt?

-Igen hihetetlen, de legalább bebizonyosodott, hogy minden rosszban van valaki jó, akarom mondani valami!-kuncogok-Persze! Énekeljek mellé?-érdeklődöm

-Persze! Inkább válassz te egy dalt és ha tudom, eljátszom. Mit szólsz hozzá?

-Rendben van egy dal, ami mindig segít megnyugodnom, csodás szám. A címe: Bridge of lights. PINK egyik száma! Ismered?
When you think
Hope is lost
And giving up
Is all you got,
And blue turns black,
Your confidence is cracked,
There seems no turning back from here

Sometimes there isn't an obvious explanation
Why the holiest stars can feel the strongest palpitations...-kezdek bele a dalba.

Nem ismerem a dalt de a lány énekének dallamát követve játszani kezdek.
~Mi ez a furcsa érzés? Csak nem beleszerettem?

Elkezdett gitározni, bár nem teljesen az volt a dallam, amit játszott, de nagyon is tetszett. A dalnak vége lett.
-És most? Mit csináljunk?-kérdeztem.-Szerinted van itt valami érdekes?

-Nem tudom, csináljuk azt amihez kedved van.
Eközben elteszem a gitárt.

Mihez is lenne kedvem? gondolkodom.
-Van itt valamiféle tv szoba, szerinted? Megnézhetnénk egy vérszomjas horrort!-vágok vicces arcokat miközben mondom, bár inkább félelmeteset akartam...

-Nézzünk szét! Hátha találunk.
Felkelek majd hirtelen végigfut egy gondolat az agyamon.
-A Fantom mondta hogy megjutalmaz minket a szaftos jelenetekért. Vajon van rá valamilyen mód hogy kapcsolatba lépjünk vele?

-Talán a kamerákon keresztül!-mutatok felfelé.-Hé, fantom! Szeretnénk filmezni!-állok fel és sétálok Will felé, de megbotlok a lábamban...

Elkapom a lányt mielőtt még elesne. Ahogy a karjaimban tartom, elpirulok egy kicsit. Ekkor hirtelen a konyhában megcsörren a telefon. Mivel senki se veszi fel így bekapcsol az üzenetrögzítő.
-Menjetek az előszobába, ott vár titeket a meglepetés.

-Köszönöm!-nézek mélyen a szemébe.-Nézzük meg azt a meglepit! Egyébként, ha nem kaptunk volna érte semmit, nekem akkor is megérte volna!-súgom a fülébe.

-Nekem is, hidd el.
Bemegyünk az előszobába és a szoba egyik sarkában látható egy plazma TV plusz néhány kiegészítő hozzá (DVD lejátszó filmekkel, konzol ahhoz is néhány játék).
-Nem rossz.

-Ez csúcs! Szerinted leoltják a villanyt?-fordulok Will felé!-úgy izgibb, de nem ígérem, hogy nem fogok sikítani vagy közelebb bújni!-mondom miközben leülök a kanapéra.

-nem baj, én majd megvédelek. -elmosolyodok majd egy csókot nyomok a homlokára.
-Gondoskodok a hangulatról, te addig válassz filmet!
Megkeresem a villanykapcsolót és félhomályt varázsolok vele.
-Így megfelel?

-Á, tökéletes!-mosolygok rá.-Mit szólnál, mondjuk... a... Rítushoz?-nem láttam még, de azt mondják, hogy jó film! Állítólag igaz történet...